Soha nem voltam a napszemuveges tipus, de a kor rajtam sem mulik el nyomtalanul. :-) Egyre gyakrabban zavar a nap, igy egy ideje vizsgalgattam mar a napszemuvegeket. Attila egy kedves tortenete alapjan, csakis markas aru johetett szoba. A modellt meg Lili szemuvegvasarlasakor kivalasztottam, de nagyon riasztott az ara. A polarizacios felarat sem igazan ertettem, de vegul hosszas merlegeles utan ma megvettem a szemuveget. Hazafele vezetes kozben mar nagyon jo volt viselni, remelem napos idoszak kovetkezik hogy minel tobbet tudjam viselni. :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése